 Igen 
					érdekes látnivaló a Siófoki Kikötő, ahonnan a menetrendi és 
					sétahajók indulnak. A legnagyobb hajóforgalom itt zajlik a 
					Balatonon. A nyugati mólónál van a vitorláskikötő, valamint 
					a város egyik jellegzetes épülete, a Meteorológiai 
					Obszervatórium, ahonnan az egész Balaton környéke az első 
					viharjelzést kapja. A kikötő látnivalója még a vele 
					egybeépült Sió-zsilip is, amely lehetővé teszi a tó 
					vízszintjének szabályozását.
Igen 
					érdekes látnivaló a Siófoki Kikötő, ahonnan a menetrendi és 
					sétahajók indulnak. A legnagyobb hajóforgalom itt zajlik a 
					Balatonon. A nyugati mólónál van a vitorláskikötő, valamint 
					a város egyik jellegzetes épülete, a Meteorológiai 
					Obszervatórium, ahonnan az egész Balaton környéke az első 
					viharjelzést kapja. A kikötő látnivalója még a vele 
					egybeépült Sió-zsilip is, amely lehetővé teszi a tó 
					vízszintjének szabályozását.A Petőfi sétány jobb oldalán Siófok kedvelt sétahelyére, a Jókai parkra bukkanhatunk. A hűslombú, árnyas fák alatt sokan keresnek enyhülést.
A Batthyány utcán visszafordulva a Mártírok útja irányába haladunk. A fürdőtelep legrégibb és legszebb épülete előtt, a volt Vitéz-Panzió kerítésén fehér márványtábla jelzi Karinthy Frigyes egykori nyaralóhelyét. Ebben a házban hunyt el 1938. augusztus 29-én a XX. század legegyetemesebb érdeklődésű és egyik legtermékenyebb magyar írója. A Batthyány és Mártírok útja sarkán álló villa arról nevezetes, hogy Jókai Mór 1903-ban itt töltötte élete utolsó nyarát. Az épülettől pár méterre a kikötő felé található, a Krúdy-villa. Az író ebben a házban töltötte 1914-től 1919-ig minden nyarát. Krúdy Gyulát egyébként egész életére szóló emlék kötötte Siófokhoz, itt ismerte és szerette meg a nála 21 évvel fiatalabb Várady Rózsa Zsuzsát, akit később feleségül is vett. A Sió másik oldalán Zamárdi felé haladva az ún. Ezüstparton vagyunk, ahol modern üdülők, szállodák épültek, lehetővé téve sok ezer ember üdülését. Visszafele haladva a városközpont felé látható a Foki-hegyi oktatási komplexum és lakótelep, valamint a Siófoki Kórház és Rendelőintézet épülettömbje.
 Siófok 
					központjában a Szabadság téren magasodik 1912-ben épült 45 m 
					magas Víztorony, amely a város egyik jellegzetes épülete. A 
					Szabadság tértől délre a Fő téren áll a Polgármesteri 
					Hivatal, illetve a Kálmán Imre Kulturális Központ Az 
					intézmény előtt a világhírű szobrászművész, Varga Imre 
					szoborparkja áll. Az épület bejárata előtt a város jeles 
					szülöttének, Kálmán Imrének a mellszobra fogadja a 
					látogatókat. A központ 482 férőhelyes, légkondicionált 
					színháztermével a térség legnagyobb művelődési intézményének 
					számít. A Kulturális Központ alkalmas színházi produkciók, 
					kulturális bemutatók és konferenciák rendezésére. Ősztől 
					tavaszig a városi polgárság kulturális igényeit szolgálja, a 
					nyári idegenforgalmi szezonban - valamint elő-és 
					utószezonban - a magyar és külföldi vendégeknek egyaránt 
					nyújt kulturális kínálatot. Siófok középületei közül 
					kiemelkedik a neoromán Plébánia-templom, amely 1903-ban 
					épült. A templomban található az egész Balaton-vidék 
					legnagyobb orgonája. A templomban nyaranta neves hazai és 
					külföldi művészek fellépésével orgonahangversenyeket 
					tartanak. A Kele utcában van az 1923-ban épült Református 
					templom, míg a Budai Nagy Antal és Széchenyi utca sarkán áll 
					az impozáns Zsinagóga. Az Oulu parkban (Oulu, Siófok finn 
					testvérvárosa) található a Makovecz Imre Ybl-díjas 
					építészmérnök által tervezett Evangélikus templom. Ez a 
					négykapus, fölfelé tájolt, 120 férőhelyes, 80 %-ban 
					faszerkezetű építmény nemcsak a város, de az ország egyik 
					legszebb és legmodernebb evangélikus temploma.
Siófok 
					központjában a Szabadság téren magasodik 1912-ben épült 45 m 
					magas Víztorony, amely a város egyik jellegzetes épülete. A 
					Szabadság tértől délre a Fő téren áll a Polgármesteri 
					Hivatal, illetve a Kálmán Imre Kulturális Központ Az 
					intézmény előtt a világhírű szobrászművész, Varga Imre 
					szoborparkja áll. Az épület bejárata előtt a város jeles 
					szülöttének, Kálmán Imrének a mellszobra fogadja a 
					látogatókat. A központ 482 férőhelyes, légkondicionált 
					színháztermével a térség legnagyobb művelődési intézményének 
					számít. A Kulturális Központ alkalmas színházi produkciók, 
					kulturális bemutatók és konferenciák rendezésére. Ősztől 
					tavaszig a városi polgárság kulturális igényeit szolgálja, a 
					nyári idegenforgalmi szezonban - valamint elő-és 
					utószezonban - a magyar és külföldi vendégeknek egyaránt 
					nyújt kulturális kínálatot. Siófok középületei közül 
					kiemelkedik a neoromán Plébánia-templom, amely 1903-ban 
					épült. A templomban található az egész Balaton-vidék 
					legnagyobb orgonája. A templomban nyaranta neves hazai és 
					külföldi művészek fellépésével orgonahangversenyeket 
					tartanak. A Kele utcában van az 1923-ban épült Református 
					templom, míg a Budai Nagy Antal és Széchenyi utca sarkán áll 
					az impozáns Zsinagóga. Az Oulu parkban (Oulu, Siófok finn 
					testvérvárosa) található a Makovecz Imre Ybl-díjas 
					építészmérnök által tervezett Evangélikus templom. Ez a 
					négykapus, fölfelé tájolt, 120 férőhelyes, 80 %-ban 
					faszerkezetű építmény nemcsak a város, de az ország egyik 
					legszebb és legmodernebb evangélikus temploma. Kálmán 
					Imre a siófoki születésű, világhírű operett komponista 
					múzeuma - szülőházában - a róla elnevezett sétány 5. sz. 
					épületében található. A Kálmán Imre Emlékház hűen 
					reprezentálja a város nagy fiának életét és munkásságát. 
					Egykori szülőháza ma a város múzeuma, melyben látható 
					például a mester zongorája, számos használati tárgya, 
					eredeti kottái. A múzeum bemutatja Kálmán Imrét, hiteles 
					pályaképet ad gyermekkoráról s az itt töltött tanulóéveiről. 
					Külön erénye a kiállításnak, hogy a századforduló hangulatát 
					idézve, kortörténetileg hiteles környezetben mutatja be 
					anyagát. A kiállítás kitér a Siófoktól távol töltött évekre 
					is, bemutatva, hogy a zeneszerző sikeres pályafutásának 
					csúcsán sem szakította meg kapcsolatait szülővárosával.
Kálmán 
					Imre a siófoki születésű, világhírű operett komponista 
					múzeuma - szülőházában - a róla elnevezett sétány 5. sz. 
					épületében található. A Kálmán Imre Emlékház hűen 
					reprezentálja a város nagy fiának életét és munkásságát. 
					Egykori szülőháza ma a város múzeuma, melyben látható 
					például a mester zongorája, számos használati tárgya, 
					eredeti kottái. A múzeum bemutatja Kálmán Imrét, hiteles 
					pályaképet ad gyermekkoráról s az itt töltött tanulóéveiről. 
					Külön erénye a kiállításnak, hogy a századforduló hangulatát 
					idézve, kortörténetileg hiteles környezetben mutatja be 
					anyagát. A kiállítás kitér a Siófoktól távol töltött évekre 
					is, bemutatva, hogy a zeneszerző sikeres pályafutásának 
					csúcsán sem szakította meg kapcsolatait szülővárosával.A Fő utcában a Sió bal partján, egészen a híd közelében áll egy XVIII. században épült Vendég-ház, későbbi nevén Fogas és Borharapó (ma Rustica étterem). A belváros egyik legértékesebb építészeti öröksége ez a tornácos, nyitott folyosós barokk épület. A városközpontban, a vasútállomás előtt található a Millennium park (korábban Baross park). A látványon túl pihenést is biztosít a város lakói, vendégei számára. Területe 16.000 m2. A parkban több köztéri alkotás található: a Zenepavilonban került elhelyezésre Varga Imre Kálmán Imréről készült bronzszobra. Ugyancsak az ő alkotása a "Mártírok" szoborcsoport. Láthatjuk még Kiss Sándor II. világháborús emlékművét és Martsa István Zuhanyozó nő című alkotását. A parkot érdemes esti kivilágításban is megtekinteni.
Az Ásványmúzeumban Magyarország legnagyobb és legszebb magángyűjteménye látható Siófok centrumában, a Kálmán Imre sétányon. Az államilag védett gyűjtemény mintegy 3000 ásványból áll. Helyszűke miatt az ásványok zsúfolásig megtöltik az 54 vitrinszekrényt, amelyeket öt teremben helyeztek el, ezek: Magyarország, a Nagyvilág, a Felvidék, Kapnikbánya és egyéb erdélyi pl.: óradnai, nagybányai, felsőbányai ásványok. Az Erdély területéről származó ˝bányavirágokat˝ tekintve bizonyára az egész Földön nincs teljesebb magánkollekció.
Rádiós Hírközlési Múzeum is gazdagítja Siófok látnivalóit. Fiatalok és idősek napi szinten kerülnek kapcsolatba a hírközléssel, például internetes levelezés közben. A múzeumot társadalmi összefogással teremtették meg és társadalmi munkában üzemeltetik.
 Töreki
TörekiSiófok nyugati határában, a Balatonra merőlegesen húzódó völgyben helyezkedik el a Töreki Halastavak természetvédelmi terület, melynek legfőbb értéke a Cinege-patak és a patakra épült, 10 tóból álló vízrendszer. A vidék jellemzője az élőhelyek nagy változatossága - tó, mocsár, kaszáló, száraz gyep és erdő -, ami sok értékes élőlény életterét biztosítja. A jellegzetes élőlények bemutatását egy 9 kilométeres tanösvény szolgálja, magyar, német és latin nyelvű tájékoztató táblák segítik a növény és állatvilág megismerését. Itt látható például egy több százas partifecske kolónia és a gyurgyalagok élőhelye. A kirándulók egy tavi és egy erdei pihenőhelyen fogyaszthatják el elemózsiájukat. Kerékpárral a dél dunántúli piros turistaútvonalra csatlakozva Töreki falun keresztül térhetünk vissza Siófokra.
Szántód - Somogy északi kapuja
 Szántód 
					a Balaton déli partjának egyik legszebb részén, a Tihanyi 
					félszigettel szemben, Siófok közelében, Zamárdi és 
					Balatonföldvár között fekszik. Nem véletlenül nevezik a 
					megye északi kapujának, hiszen az év 9-10 hónapjában itt 
					közlekedő komp hatalmas "közúti" forgalmat bonyolít le. A 
					településről több túraútvonal is indul. Szántód nevezetes 
					idegenforgalmi látványossága Szántódpuszta, amely 1995-ben 
					kapta meg az Európa Nostra-díjat építészeti hagyományainak 
					őrzéséért, a műemlékek helyreállításáért. A puszta területén 
					nyaranta tartalmas lovasversenyek és lovas bemutatók, 
					sportesemények, valamint néprajzi kiállítások, népművészeti 
					kirakodóvásárok fogadják a látogatókat. A puszta fölé 
					emelkedik a Szent Kristóf kápolna, ahonnan gyönyörű kilátás 
					nyílik a tihanyi félszigetre, s a Balaton északi partjára.
Szántód 
					a Balaton déli partjának egyik legszebb részén, a Tihanyi 
					félszigettel szemben, Siófok közelében, Zamárdi és 
					Balatonföldvár között fekszik. Nem véletlenül nevezik a 
					megye északi kapujának, hiszen az év 9-10 hónapjában itt 
					közlekedő komp hatalmas "közúti" forgalmat bonyolít le. A 
					településről több túraútvonal is indul. Szántód nevezetes 
					idegenforgalmi látványossága Szántódpuszta, amely 1995-ben 
					kapta meg az Európa Nostra-díjat építészeti hagyományainak 
					őrzéséért, a műemlékek helyreállításáért. A puszta területén 
					nyaranta tartalmas lovasversenyek és lovas bemutatók, 
					sportesemények, valamint néprajzi kiállítások, népművészeti 
					kirakodóvásárok fogadják a látogatókat. A puszta fölé 
					emelkedik a Szent Kristóf kápolna, ahonnan gyönyörű kilátás 
					nyílik a tihanyi félszigetre, s a Balaton északi partjára.További látnivalók a környéken
Zamárdi:
Kőhegyi kilátó
Tájház
Szamárkő
Balatonendréd:
Kájel csipkeház
Tihany:
Bencés apátság
babamúzeum
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Lóczy Lajos sétaút
barátlakások
Kis-Balaton:
Diás-sziget: Fekete István emlékhely, "Matula kunyhó"
Kányavári-sziget
Kápolnapuszta: bivalyrezervátum
Vörs: Talpasház
Túraútvonalak
A túrák egy része a környező településekről, pl. Zamárdiból, Balatonföldvárról indul. Ide eljuthatunk autóval, vonattal vagy a Balaton partját követő kerékpárúton kerékpárral is. Zamárdi 10 km-re, Balatonföldvár 15 km-re található Siófoktól. A Siófoktól 12 km-re fekvő Szántódról komppal könnyen megközelíthető a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gyöngyszeme, a Tihanyi-félsziget, ahol számos érdekességet tartogató útvonalat ajánlunk Önöknek. A komp márciustól november végéig közlekedik. Március végétől október elejéig pedig személyhajóval közvetlenül Siófokról is elérhetjük Tihanyt, és a már reformkorban kedvelt üdülőhelyet, Balatonfüredet.
Kerékpártúra Siójutra (Siófok – Siójut – Balatonszabadi – Szabadifürdő – Siófok, 21 km).
 A 
					kerékpártúra során belekóstolhatunk a somogyi dombvidék 
					hangulatába. Siófokról délre indulunk, a Sió-csatorna 
					partján vezető, újonnan épített kerékpárúton, mígnem elérjük 
					Siójutot. Itt a Sió-csatornát átszelve Balatonszabadira 
					érünk és az utat követve visszatérünk Siófok felé. (Aki 
					hosszabb túrára vágyik, az tehet egy kitérőt Siójutnál a 
					kerékpárút végéig, amely pár km-t követően ér véget. Másik 
					kitérőre Ádánd felé van lehetőség, ahonnan a hetyei 
					templomrom megtekintése után térünk vissza Siójutra).
A 
					kerékpártúra során belekóstolhatunk a somogyi dombvidék 
					hangulatába. Siófokról délre indulunk, a Sió-csatorna 
					partján vezető, újonnan épített kerékpárúton, mígnem elérjük 
					Siójutot. Itt a Sió-csatornát átszelve Balatonszabadira 
					érünk és az utat követve visszatérünk Siófok felé. (Aki 
					hosszabb túrára vágyik, az tehet egy kitérőt Siójutnál a 
					kerékpárút végéig, amely pár km-t követően ér véget. Másik 
					kitérőre Ádánd felé van lehetőség, ahonnan a hetyei 
					templomrom megtekintése után térünk vissza Siójutra).
					
					 Gyalogtúra 
					Zamárdi határában (Zamárdi vá – Szamárkő – kilátó – 
					Vaskereszt – tájház - 6 km)
Gyalogtúra 
					Zamárdi határában (Zamárdi vá – Szamárkő – kilátó – 
					Vaskereszt – tájház - 6 km)
					
					Zamárdi vasútállomástól már turistaút vezet a település 
					névadójának tartott Szamárkőhöz. Innen a sárga jelzésű úton 
					haladunk a csodálatos panorámát kínáló kilátóhoz, majd a 
					Kő-hegyen található magányos sziklacsoporthoz, amely az ősi 
					időkben áldozóhely volt. Erdős tájékon folytatjuk utunkat a 
					Vaskereszthez, majd a sárga jelzést tovább követve a 
					Kopaszdombon keresztül térünk vissza Zamárdiba. Mielőtt 
					visszaérnénk a vasútállomáshoz, érdemes megtekinteni az 
					1847-ben épült tájházat, mely a Balaton vidékének 
					jellegzetes népi építészeti jegyeit viseli magán.
					
 
					
					Kerékpártúra Balatonendrédre (Zamárdi – Szántódpuszta – 
					Balatonendréd – Zamárdi, 20 km).
					
					 A 
					balatoni kerékpárúton kerekezünk Zamárdiba, ahol a 
					vasútállomásnál dél felé fordulunk, majd rövid idő után 
					jobbra kanyarodunk és a 7-es úttal párhuzamos Fő utcán 
					indulunk nyugati irányba. Út közben megtekinthetjük a 
					zamárdi Tájházat (Fő u. 83.) is. A zöld jelzésű úton 
					folytatjuk utunkat, míg elérjük következő állomásunkat, 
					Szántódpusztát. A 18-19. századi páratlan majorsági 
					műemlékegyüttes harminc épülete eredeti állapotban őrzi az 
					egykori majorság képét. Ezután délnek fordulunk, Tab 
					irányába és a piros jelzésű úton a somogyi dombok között 
					kerekezünk tovább. Nem sokkal miután elértük a 
					Gyugyi-patakot, továbbra is a piros jelzést követve balra 
					letérünk a betonútról és hamarosan elérjük Balatonendrédet, 
					melynek leghíresebb látnivalója a Kájel-csipkeházban 
					(Kossuth u. 30.) az egykor nagyhírű csipkeverés történetét 
					szemléltető kiállítás. Onnan a műúton térünk vissza 
					Zamárdiba, majd Siófokra.
A 
					balatoni kerékpárúton kerekezünk Zamárdiba, ahol a 
					vasútállomásnál dél felé fordulunk, majd rövid idő után 
					jobbra kanyarodunk és a 7-es úttal párhuzamos Fő utcán 
					indulunk nyugati irányba. Út közben megtekinthetjük a 
					zamárdi Tájházat (Fő u. 83.) is. A zöld jelzésű úton 
					folytatjuk utunkat, míg elérjük következő állomásunkat, 
					Szántódpusztát. A 18-19. századi páratlan majorsági 
					műemlékegyüttes harminc épülete eredeti állapotban őrzi az 
					egykori majorság képét. Ezután délnek fordulunk, Tab 
					irányába és a piros jelzésű úton a somogyi dombok között 
					kerekezünk tovább. Nem sokkal miután elértük a 
					Gyugyi-patakot, továbbra is a piros jelzést követve balra 
					letérünk a betonútról és hamarosan elérjük Balatonendrédet, 
					melynek leghíresebb látnivalója a Kájel-csipkeházban 
					(Kossuth u. 30.) az egykor nagyhírű csipkeverés történetét 
					szemléltető kiállítás. Onnan a műúton térünk vissza 
					Zamárdiba, majd Siófokra.
					
					Túra a Kereki várhoz (Balatonföldvár – Kereki - 
					Kőrőshegy – Balatonföldvár, 20 km).
					
					 Gyalogtúrázóknak 
					és kerékpárosoknak egyaránt ajánlott, izgalmas útvonal, mely 
					Somogy megye legjobb állapotban megmaradt várromjához vezet. 
					A piros színnel jelzett turistaösvény a balatonföldvári 
					vasútállomástól indul és Kereki közepén ér véget. Az 
					országutat elhagyva jellegzetes somogyi tájon, szép erdők 
					fái közt halad délnek az út, és hamarosan látható válik 
					Fejérkő vára, vagy egyszerűbben a kereki vár. A vár múltja 
					nem ismert teljesen, valószínűleg a 14-15. században épült. 
					A törökökkel vívott harcok idején ugyan felrobbantották a 
					várat, de mindezek ellenére elég sok minden látszik belőle: 
					boltíves részletek, ajtónyílások, tíz méter magas falak is 
					láthatók.
Gyalogtúrázóknak 
					és kerékpárosoknak egyaránt ajánlott, izgalmas útvonal, mely 
					Somogy megye legjobb állapotban megmaradt várromjához vezet. 
					A piros színnel jelzett turistaösvény a balatonföldvári 
					vasútállomástól indul és Kereki közepén ér véget. Az 
					országutat elhagyva jellegzetes somogyi tájon, szép erdők 
					fái közt halad délnek az út, és hamarosan látható válik 
					Fejérkő vára, vagy egyszerűbben a kereki vár. A vár múltja 
					nem ismert teljesen, valószínűleg a 14-15. században épült. 
					A törökökkel vívott harcok idején ugyan felrobbantották a 
					várat, de mindezek ellenére elég sok minden látszik belőle: 
					boltíves részletek, ajtónyílások, tíz méter magas falak is 
					láthatók.
 
					
					Túra a zalai Zichy-kastélyhoz (Balatonföldvár –- 
					Kőröshegy – Kereki – Zala, Zichy-kastély – Balatonföldvár, 
					48 km).
					
					 Kerékpáros 
					túra amely viszonylag nagy távolság ellenére a teljesen 
					kezdők kivételével bárkinek ajánlható. Balatonföldvárról 
					déli irányba, Kőröshegy felé kell indulnunk. Kereki után 
					Pusztaszemes következik, majd néhány kilométer megtétele 
					után egy T elágazáshoz érünk. Itt balra, Tab irányába kell 
					fordulni. A város előtt ismét balra (északra) kanyarodva 
					érjük el a közeli Zalát, ahol a Zichy-kastély vár bennünket. 
					A kastély a 19. században nyerte el mostani formáját, ekkor 
					építették újjá romantikus stílusban. Az épületben látható a 
					festőművész, Zichy Mihály emlékmúzeuma. A kastélyt 12 
					hektáros park veszi körül, ami természetvédelmi terület. 
					Balatonföldvárra ugyanezen az útvonalon térhetünk vissza.
Kerékpáros 
					túra amely viszonylag nagy távolság ellenére a teljesen 
					kezdők kivételével bárkinek ajánlható. Balatonföldvárról 
					déli irányba, Kőröshegy felé kell indulnunk. Kereki után 
					Pusztaszemes következik, majd néhány kilométer megtétele 
					után egy T elágazáshoz érünk. Itt balra, Tab irányába kell 
					fordulni. A város előtt ismét balra (északra) kanyarodva 
					érjük el a közeli Zalát, ahol a Zichy-kastély vár bennünket. 
					A kastély a 19. században nyerte el mostani formáját, ekkor 
					építették újjá romantikus stílusban. Az épületben látható a 
					festőművész, Zichy Mihály emlékmúzeuma. A kastélyt 12 
					hektáros park veszi körül, ami természetvédelmi terület. 
					Balatonföldvárra ugyanezen az útvonalon térhetünk vissza.
 
					
					Levendulamezőkön és hegyen-völgyön át… 
					(Apáti-templomrom – Apáti hegy – Levendulás – Nyereg-hegy – 
					Csúcs-hegy – Kiserdő – Hajóállomás, kb. 3-4 óra)
					
					 A 
					Tihanyi hajóállomásról a Balatonfüred felé közlekedő 
					autóbusszal közelíthetjük meg kirándulásunk első célpontját, 
					az Apáti templomromot, amelynek a XIII. században épült 
					román stílusú falai az apáti dombon ma is láthatók. A piros 
					kereszt jelzésű túraútvonalon (Lóczy Lajos tanösvény) 
					haladva átvághatunk az Apáti-hegyen, majd csodás élménnyel 
					gazdagodhatunk, ha továbbra is a megadott turistajelzésen 
					haladva elérjük a régebbi időkből megmaradt 
					levendulamezőket. Szintén itt található még a 
					Tihanyi-félsziget egyik legértékesebb földtani képződménye 
					az ék alakú Nyereg-hegy, ahonnan páratlan kilátás nyílik a 
					Balaton déli medencéjére. A Nyereg-hegytől tovább indulva a 
					piros háromszög jelzésű túraútvonalon juthatunk el a 
					Csúcs-hegyhez, amely a félsziget legmagasabb pontja (235m). 
					A zömmel tufa alapanyagú hegy tetejét gejzírkúp védi a 
					lepusztulástól. Nyugati oldalán találjuk a forrásbarlangot, 
					amely a helyi hagyomány szerint a híres betyár, Sobri Jóska 
					zsiványbarlangja volt. A hegytetőn az Árpád-korban 
					lakótorony állott, alapfalai még ma is jól láthatók. Innen a 
					Farkas-verem és a Kis-erdő érintésével a piros jelzésű úton 
					haladva érhetünk vissza a hajóállomáshoz.
A 
					Tihanyi hajóállomásról a Balatonfüred felé közlekedő 
					autóbusszal közelíthetjük meg kirándulásunk első célpontját, 
					az Apáti templomromot, amelynek a XIII. században épült 
					román stílusú falai az apáti dombon ma is láthatók. A piros 
					kereszt jelzésű túraútvonalon (Lóczy Lajos tanösvény) 
					haladva átvághatunk az Apáti-hegyen, majd csodás élménnyel 
					gazdagodhatunk, ha továbbra is a megadott turistajelzésen 
					haladva elérjük a régebbi időkből megmaradt 
					levendulamezőket. Szintén itt található még a 
					Tihanyi-félsziget egyik legértékesebb földtani képződménye 
					az ék alakú Nyereg-hegy, ahonnan páratlan kilátás nyílik a 
					Balaton déli medencéjére. A Nyereg-hegytől tovább indulva a 
					piros háromszög jelzésű túraútvonalon juthatunk el a 
					Csúcs-hegyhez, amely a félsziget legmagasabb pontja (235m). 
					A zömmel tufa alapanyagú hegy tetejét gejzírkúp védi a 
					lepusztulástól. Nyugati oldalán találjuk a forrásbarlangot, 
					amely a helyi hagyomány szerint a híres betyár, Sobri Jóska 
					zsiványbarlangja volt. A hegytetőn az Árpád-korban 
					lakótorony állott, alapfalai még ma is jól láthatók. Innen a 
					Farkas-verem és a Kis-erdő érintésével a piros jelzésű úton 
					haladva érhetünk vissza a hajóállomáshoz.
					
					Séta a Gejzírmezőn keresztül (Kiserdő – Belső-tó – 
					Gejzírmező – Aranyház - kb. 3 óra)
					
					 A 
					tihanyi hajóállomásról a piros-zöld túraútvonalon elindulva, 
					majd a piros kereszt jelzésű útra áttérve juthatunk el a 
					Kiserdő-tetőre. A Külső- és a Belső-tó között emelkedő 
					hegytetőn érdekes alakú bazalttufa kőzetdarabokban 
					gyönyörködhetünk. A Belső-tó mellett elhaladva, a piros 
					kereszt jelzésű úton érjük el a tihanyi Gejzírmezőt, ahol a 
					kisebb-nagyobb kúpok közül a legimpozánsabb az Aranyház. 
					Nevét a gejzírsziklán megtelepedett zuzmóról kapta, amely a 
					lemenő nap fényében aranysárgán csillog. Az Aranyházat 
					elhagyva a gejzírek emlékeit láthatjuk, korábban még 
					körülbelül 100 gejzírkúp lehetett a félszigeten, ma a számuk 
					már a felére csökkent! Innen a zöld kereszt, majd a sima 
					zöld jelzésű útra rátérve, a Kerek-hegy érintésével 
					juthatunk vissza a hajóállomásra.
A 
					tihanyi hajóállomásról a piros-zöld túraútvonalon elindulva, 
					majd a piros kereszt jelzésű útra áttérve juthatunk el a 
					Kiserdő-tetőre. A Külső- és a Belső-tó között emelkedő 
					hegytetőn érdekes alakú bazalttufa kőzetdarabokban 
					gyönyörködhetünk. A Belső-tó mellett elhaladva, a piros 
					kereszt jelzésű úton érjük el a tihanyi Gejzírmezőt, ahol a 
					kisebb-nagyobb kúpok közül a legimpozánsabb az Aranyház. 
					Nevét a gejzírsziklán megtelepedett zuzmóról kapta, amely a 
					lemenő nap fényében aranysárgán csillog. Az Aranyházat 
					elhagyva a gejzírek emlékeit láthatjuk, korábban még 
					körülbelül 100 gejzírkúp lehetett a félszigeten, ma a számuk 
					már a felére csökkent! Innen a zöld kereszt, majd a sima 
					zöld jelzésű útra rátérve, a Kerek-hegy érintésével 
					juthatunk vissza a hajóállomásra.
 
					
					Séta a hajóállomástól a tihanyi apátságig (Tihany 
					hajóállomás – Ciprián forrás – Barátlakások – Óvár – Kiserdő 
					– kb. 3 óra)
					
					 A 
					tihanyi hajóállomástól a zöld-piros kereszt jelzésen 
					indulunk a Ciprián-forrás, majd a Balaton felőli meredek 
					tufasziklákba vájt középkori eredetű Barátlakások felé. Itt 
					éltek a 11-12. században a valószínűleg Kijev környékéről 
					idehozott keleti rítusú szerzetesek, egymás mellé vájt 
					cellákból álló „lavrá”-jukban, amely az oklevelek szerint a 
					Szent Miklósról nevezett Oroszkői remeteség nevet viselte. 
					Innen továbbra is a zöld-piros keresztjelzésen folytatjuk 
					utunkat az Óvár-hegyen át, majd áttérve a piros kereszt 
					jelzésű túraútvonalra jutunk el a Kiserdő-tetőre. A Külső- 
					és a Belső-tó között emelkedő hegytetőn érdekes alakú 
					bazalttufa kőzetdarabokban gyönyörködhetünk. Innen fordulunk 
					vissza a tihanyi község irányába.
A 
					tihanyi hajóállomástól a zöld-piros kereszt jelzésen 
					indulunk a Ciprián-forrás, majd a Balaton felőli meredek 
					tufasziklákba vájt középkori eredetű Barátlakások felé. Itt 
					éltek a 11-12. században a valószínűleg Kijev környékéről 
					idehozott keleti rítusú szerzetesek, egymás mellé vájt 
					cellákból álló „lavrá”-jukban, amely az oklevelek szerint a 
					Szent Miklósról nevezett Oroszkői remeteség nevet viselte. 
					Innen továbbra is a zöld-piros keresztjelzésen folytatjuk 
					utunkat az Óvár-hegyen át, majd áttérve a piros kereszt 
					jelzésű túraútvonalra jutunk el a Kiserdő-tetőre. A Külső- 
					és a Belső-tó között emelkedő hegytetőn érdekes alakú 
					bazalttufa kőzetdarabokban gyönyörködhetünk. Innen fordulunk 
					vissza a tihanyi község irányába.
					
					Barangolások a félsziget keleti oldalán (Hajóállomás 
					– Ciprián-forrás – Barátlakások – Óvár – Kiserdő – Belső-tó 
					– Gejzír-mező – Aranyház, kb. 4-5 óra)
					
					 A 
					tihanyi hajóállomástól a zöld-piros kereszt jelzésen 
					indulunk a Ciprián-forrás, majd a Balaton felőli meredek 
					tufasziklákba vájt középkori eredetű Barátlakások felé. Itt 
					éltek a 11-12. században a valószínűleg Kijev környékéről 
					idehozott keleti rítusú szerzetesek, egymás mellé vájt 
					cellákból álló „lavrá”-jukban, amely az oklevelek szerint a 
					Szent Miklósról nevezett Oroszkői remeteség nevet viselte. 
					Innen továbbra is a zöld-piros kereszt jelzésen folytatjuk 
					utunkat az Óvár-hegy felé, amely tetején fut végig a 
					Balaton-környék legszebb vaskori földsáncmaradványa, majd 
					áttérve a piros kereszt jelzésű túraútvonalra jutunk el a 
					Kiserdő-tetőre. A Külső- és a Belső-tó között emelkedő 
					hegytetőn érdekes alakú bazalttufa kőzetdarabokban 
					gyönyörködhetünk. A közvetlenül Tihany falu alatt található, 
					kerek, nyílt víztükrű Belsõ-tótól a piros kereszt jelzésű 
					úton továbbhaladva érjük el a tihanyi Gejzírmezőt, ahol a 
					kisebb-nagyobb kúpok közül a legimpozánsabb az Aranyház. 
					Nevét a gejzírsziklán megtelepedett zuzmóról kapta, amely a 
					lemenő nap fényében aranysárgán csillog. Az Aranyházat 
					elhagyva a gejzírek emlékeit láthatjuk, korábban még 
					körülbelül 100 gejzírkúp lehetett a félszigeten, ma a számuk 
					már a felére csökkent! A hajóállomásra a sárga kereszt 
					túraútvonalon juthatunk vissza
A 
					tihanyi hajóállomástól a zöld-piros kereszt jelzésen 
					indulunk a Ciprián-forrás, majd a Balaton felőli meredek 
					tufasziklákba vájt középkori eredetű Barátlakások felé. Itt 
					éltek a 11-12. században a valószínűleg Kijev környékéről 
					idehozott keleti rítusú szerzetesek, egymás mellé vájt 
					cellákból álló „lavrá”-jukban, amely az oklevelek szerint a 
					Szent Miklósról nevezett Oroszkői remeteség nevet viselte. 
					Innen továbbra is a zöld-piros kereszt jelzésen folytatjuk 
					utunkat az Óvár-hegy felé, amely tetején fut végig a 
					Balaton-környék legszebb vaskori földsáncmaradványa, majd 
					áttérve a piros kereszt jelzésű túraútvonalra jutunk el a 
					Kiserdő-tetőre. A Külső- és a Belső-tó között emelkedő 
					hegytetőn érdekes alakú bazalttufa kőzetdarabokban 
					gyönyörködhetünk. A közvetlenül Tihany falu alatt található, 
					kerek, nyílt víztükrű Belsõ-tótól a piros kereszt jelzésű 
					úton továbbhaladva érjük el a tihanyi Gejzírmezőt, ahol a 
					kisebb-nagyobb kúpok közül a legimpozánsabb az Aranyház. 
					Nevét a gejzírsziklán megtelepedett zuzmóról kapta, amely a 
					lemenő nap fényében aranysárgán csillog. Az Aranyházat 
					elhagyva a gejzírek emlékeit láthatjuk, korábban még 
					körülbelül 100 gejzírkúp lehetett a félszigeten, ma a számuk 
					már a felére csökkent! A hajóállomásra a sárga kereszt 
					túraútvonalon juthatunk vissza
					
					Tihanyi gyalogtúra keresztül a félszigeten (Tihany 
					hajóállomás – Gejzírmező – Sajkod - Tihany, kb. 4-5 óra)
					
					 A 
					10km-es túra a Belső-tó partjáról indul. A tó partját a 
					hajóállomásról egy körülbelül egy kilométeres gyaloglással 
					érhetjük el. Ha komppal utazunk a félszigetre, a Belső-tó 
					partjához kocsival is eljuthatunk A Belső-tó partjáról a 
					híres Aranyház gejzírkúphoz a sárga kereszt mentén jutunk.. 
					Az Aranyháztól két irányban folytathatjuk utunkat. 
					Érdemesebb a zöld keresztre kanyarodni, itt néhány száz 
					méter megtétele után egy régi pincében kialakított geológiai 
					mikrotárlatot találunk. Az Aranyházat elhagyva a gejzírek 
					emlékeit láthatjuk. A Lóczy sétaút a félsziget nyugati 
					oldalán visz bennünket egészen Sajkodig. Akik a körutat 
					választják, azok Sajkod fölött térjenek át jobbra a sárga 
					kereszttel jelzett ösvényre. Ezen az úton a Külső és 
					Belső-tó közötti, nagyszerű látványt nyújtó szőlőültetvények 
					között haladhatunk Tihany irányába. Hamarosan elérjük a 
					Lóczy –sétaút keleti szárnyát, amely a Kiserdő-tető és az 
					Óvár-hegy érintésével a Barátlakásokig visz. Innen a 
					Ciprián-forrás érintésével a hajóállomáshoz juthatunk, onnan 
					a Visszhang-domb érintésével az apátsági templom lesz a 
					végállomás.
A 
					10km-es túra a Belső-tó partjáról indul. A tó partját a 
					hajóállomásról egy körülbelül egy kilométeres gyaloglással 
					érhetjük el. Ha komppal utazunk a félszigetre, a Belső-tó 
					partjához kocsival is eljuthatunk A Belső-tó partjáról a 
					híres Aranyház gejzírkúphoz a sárga kereszt mentén jutunk.. 
					Az Aranyháztól két irányban folytathatjuk utunkat. 
					Érdemesebb a zöld keresztre kanyarodni, itt néhány száz 
					méter megtétele után egy régi pincében kialakított geológiai 
					mikrotárlatot találunk. Az Aranyházat elhagyva a gejzírek 
					emlékeit láthatjuk. A Lóczy sétaút a félsziget nyugati 
					oldalán visz bennünket egészen Sajkodig. Akik a körutat 
					választják, azok Sajkod fölött térjenek át jobbra a sárga 
					kereszttel jelzett ösvényre. Ezen az úton a Külső és 
					Belső-tó közötti, nagyszerű látványt nyújtó szőlőültetvények 
					között haladhatunk Tihany irányába. Hamarosan elérjük a 
					Lóczy –sétaút keleti szárnyát, amely a Kiserdő-tető és az 
					Óvár-hegy érintésével a Barátlakásokig visz. Innen a 
					Ciprián-forrás érintésével a hajóállomáshoz juthatunk, onnan 
					a Visszhang-domb érintésével az apátsági templom lesz a 
					végállomás.
					
					Balatonfüredi gyalogtúra (Balatonfüred - 
					Koloska-völgy - Recsek-hegy - Balatonfüred, 14,5 km)
					
					A 
					14,5km-es gyalogtúra „Kötelező gyakorlatnak” mondható. 
					Arácsról vágunk neki az útnak a Tamás-hegy és a Péter-hegy 
					között a piros jelzésen. A Koloska-völgyön áthaladó piros 
					útvonal átvált a zöld jelzésbe, amelyen balra kanyarodva, a 
					Balatonnal párhuzamosan haladva jutunk fel a 431 méteres 
					Recsek-hegy tetején magasodó Noszlopy Gáspár-kilátóhoz. 
					Innen a sárga jelzésen délnek tartva érünk vissza 
					Balatonfüredre. A sárgával jelzett útvonal, egyesülve a 
					pirossal, egészen a hajóállomásig vezeti a sok élménnyel 
					gazdagodott kirándulókat.
					
					
					Kerékpártúra Aszófőről (Aszófő – Pécsely – Vászoly – 
					Dörgicse – Balatonakali – Balatonudvari - Örvényes – Aszófő, 
					27 km)
					
					 Bár 
					a túra hossza 27km, azért elég könnyűnek mondható. Aszófő 
					központjától nem nagy távolságra, a híres Vörös–máli 
					pincesortól indul, és ide is érkezik a túra. Pécselyig 
					mintegy öt kilométert kell keményen hajtani a pedálokat. 
					Pécsely elején balra kanyarodik a Vászolyra vezető út. 
					Legjobb, ha a balatoni panoráma megcsodálását kerékpározás 
					közben tesszük. Vászoly felől Kisdörgicsébe érkezünk, majd a 
					középen elhelyezkedő Felsődörgicse következik, amely valóban 
					összenőtt a „lent” lévő Alsódörgicsével. Mindhárom falurész 
					érdekes templomromokkal várja a kirándulókat. A falutól 
					néhány száz méterre fekszik a sajátos Kű-völgy, amely 
					azoknak a magas mészkőszikláknak köszönheti különlegességét, 
					melyek hatalmas toronyként kis barlangokat fognak közre. Ezt 
					követően száraz torkunk megöntözése céljából javasoljuk a 
					Pálinka Pincészet felkeresését Akaliban. Innen kerékpárúton 
					térhetünk vissza Aszófőre.
Bár 
					a túra hossza 27km, azért elég könnyűnek mondható. Aszófő 
					központjától nem nagy távolságra, a híres Vörös–máli 
					pincesortól indul, és ide is érkezik a túra. Pécselyig 
					mintegy öt kilométert kell keményen hajtani a pedálokat. 
					Pécsely elején balra kanyarodik a Vászolyra vezető út. 
					Legjobb, ha a balatoni panoráma megcsodálását kerékpározás 
					közben tesszük. Vászoly felől Kisdörgicsébe érkezünk, majd a 
					középen elhelyezkedő Felsődörgicse következik, amely valóban 
					összenőtt a „lent” lévő Alsódörgicsével. Mindhárom falurész 
					érdekes templomromokkal várja a kirándulókat. A falutól 
					néhány száz méterre fekszik a sajátos Kű-völgy, amely 
					azoknak a magas mészkőszikláknak köszönheti különlegességét, 
					melyek hatalmas toronyként kis barlangokat fognak közre. Ezt 
					követően száraz torkunk megöntözése céljából javasoljuk a 
					Pálinka Pincészet felkeresését Akaliban. Innen kerékpárúton 
					térhetünk vissza Aszófőre. 





